A XII. kerület polgármestere szerint a fideszes Fonti Krisztinának talán inkább Orbán Viktor poloskás beszéde miatt kellene aggódnia, nem amiatt, hogy slam poetry volt az egyik műsorszám a március 15-i helyi rendezvényen.
Sem a nők részvétele a forradalomban, sem a nyelvkérdés, mint a filmben központinak ábrázolt probléma, sem az a politikai légkör, amit felvázol a Most vagy soha!, nem úgy van bemutatva Rákay Philip kalandfilmjében, ahogy az a valóságban volt. A hétmilliárdos alkotás valamiért éppen arról feledkezik meg, amiért a márciusi ifjak valójában harcoltak. Interjú Szendrey Júlia kutatójával, Gyimesi Emese történésszel.
A filmszakma „régi adósságát” próbálta törleszteni a múlt héten bemutatott Most vagy soha! című történelmi kalandfilm, egy évvel lekésve Petőfi születésének bicentenáriumát. A magyar film évszázados históriáját végigkísérték az effajta, a nemzetegyesítés költőjével példálózó, a mindenkori hatalom szája íze szerinti felbuzdulások.
Hermann Róbert történész fogalmazta meg a szakértői kritikát Rákay Philip filmjének ordító történelmi baklövéseiről.
A másfél évszázada évente lezajló március 15-i ünnepségeknek és a zseniális költői nyelvnek is szerepe volt abban, hogy Petőfi máig a legnépszerűbb magyar költő. Születésének 200. évfordulójára interjúsorozatot indítottunk év elején, amelyben azt próbáltuk megfejteni alanyainkkal, miért pont ő vált a „magyar költő mintapéldányává”, miért van az, hogy tízből valószínűleg tíz magyar őt nevezi meg azonnal, ha arra kérjük, mondjon egy költőt.
Már megszokhattuk, hogy a világ vagy egy ország történelmében fontos szerepet játszó ember vagy esemény előtt a főoldalon tiszteleg a Google. Ezúttal az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója napján került terítékre a magyar nemzeti ünnep.
Világszerte négy országban láthatnak ma különleges logót a Google kereső főoldalára kattintók. Számunkra persze az itthoni a legérdekesebb.
